Mi az az IC/BPS?

Az interstitiális cystitis/hólyagfájdalom szindróma (angolul interstitial cystitis/bladder pain syndrome, közismert rövidítése: IC/BPS) egy húgyúti fájdalmakkal járó krónikus, fokozatosan romló, progresszív lefolyású állapot. Legjellemzőbb tünetei a gyakori vizelés, gyakori vizelési inger, és a fájdalom. E tünetek rendkívül kedvezőtlenül befolyásolják az életminőséget: akadályozzák a szociális életet, az éjszakai pihenést, a munkavégzést és a szexuális együttlétet is.  

Jelenlegi tudásunk szerint az IC/BPS végleges meggyógyítására nincs mód. Ugyanakkor, megfelelő kezeléssel a páciens évekre tünetmentessé tehető, normális életminősége megőrizhető. A terápia, melynek részét képezi a páciens állapotának nyomon követése, rendszerint hosszú évekig, akár egész életen át eltart.  

Bár az IC/BPS-t ritka betegségnek tartják, a legújabb becslések alapján az akár az emberek 2,4%-át is érintheti. Ugyanakkor, még a legfejlettebb egészségügyi ellátást biztosító országokban is csupán a betegek 5–10%-át diagnosztizálják – Magyarországon ez az arány mindössze 2% körülire tehető. Sajnos, minél később diagnosztizálnak valakit, annál súlyosabbak a betegség tünetei, és annál nehezebb elérni, hogy a páciens visszanyerje a normális életminőségét.  

Nemcsak urológusoknak, hanem nőgyógyászoknak és háziorvosoknak is érdemes ismerniük az IC/PBS-t, mert gyakran ő azok, akik először találkoznak az érintettekkel.  

Fontos kiemelnünk, hogy az IC/BPS semmiképpen nem „csak a páciens fejében” létező betegség: annak tünetei minden esetben orvosi értelemben vett elváltozásokra vezethetőek vissza. Ezzel együtt érdemes a pszichológusoknak – különösen betegségpszichológusoknak – is tisztában lenni az IC/BPS-szel, mivel az érintettek sok esetben nemcsak szakszerű urológiai ellátásra, hanem érzelmi és lelki segítségre is szorulnak.